Trócsányi a Die Weltnek: nem akarunk olyanná válni, mint Nyugat-Európa

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. okt. 11., 15:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egyes szavak, fogalmak jelentése nem azonos Nyugaton és Magyarországon. Az egyenlőség fogalmából például Nyugaton levezetik, hogy mindenkinek van joga házasodni.

Nem akarunk olyanná válni, mint Nyugat-Európa címmel interjút közölt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Die Welt című német konzervatív lap csütörtökön a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban.

A miniszter szerint a szavazás története nem sikertörténet, hanem Európa megosztásának és gyengítésének története.
Arra a felvetésre, hogy a bírálók szerint éppen a kormány gyengíti az európai értékeket, kiemelte, hogy "nekünk másmilyen a világnézetünk, mi a társadalom kohézióját, történelmi gyökereinket, kultúránkat és nemzeti identitásunkat hangsúlyozzuk".

Majd kifejtette, Magyarország olyan értékeket képvisel, amelyek fontosak Kelet- és Közép-Európában, Nyugaton viszont veszítettek jelentőségükből. Nyugaton az 1968-as "'értékforradalom" révén "istenítik az egyént", Magyarországon viszont a közösséget, a "kollektív identitást" és a "nemzet szellemi fundamentumát" állítják a középpontba. És szerinte mindez "hatalmas vitát váltott ki Európában".

Kifejtette, hogy egyes szavak, fogalmak jelentése nem azonos Nyugaton és Magyarországon. Az egyenlőség fogalmából például Nyugaton levezetik, hogy mindenkinek van joga házasodni, Magyarországon viszont csak egy férfi és egy nő kapcsolata lehet házasság, a szabadság pedig Nyugaton "az egyén határtalan szabadságát" jelenti, "mi viszont abban hiszünk, hogy a szabadság felelősséggel jár".
Ezek az értelmezésbeli különbségek helyenként annyira nagyok, hogy "néha azt kell mondanunk, nem fogunk tudni megegyezni", de "nem is muszáj megegyezni, hanem meg kell tanulni tiszteletben tartani a másik véleményét" - mondta Trócsányi László. Hozzátette: "szellemi totalitarizmust" jelent, ha egy ideológia rákényszeríti nézeteit másokra.

A Sargentini-jelentésnek az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos megállapításairól azt mondta, hogy a dokumentum "felszínes, általánosító ítéleteket" tartalmaz, az alkotmánybíróságról alkotott értékelése pedig "nevetséges".
Majd egy kissé zavaros történelmi fejtegetésbe is kezdett, mi szerint a magyar álláspont világos, a szolidaritást "koncentrikusan" értelmezi, úgy véli, hogy minden ország elsősorban azért a régióért felelős, amellyel határos. Vagyis, a miniszter szerint ebből az következik, Magyarország Európa délkeleti részéért, a Balkánért felel, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy ezért fogadott be sok embert a balkáni háborúk idején.

Majd hozzátette, "természetesen megértjük", hogy Nyugat-Európa történelmi okokból "felelősséget, vagy akár lelkifurdalást érez" más régiókkal, mindenekelőtt Afrikával kapcsolatban.

Azzal az Afrikával kapcsolatban, amiről egyébként azt gondolja, hogy "látjuk, hogy milyen integrációs problémák vannak ott, és azt gondoljuk, hogy nekünk homogénebb társadalmunk van, és ezt meg akarjuk védeni".
Elmondta, hogy a nyílt társadalommal kapcsolatos gondolkodásmód mindenek fölé helyezi az egyént, tartalmazza a multikulturalizmus eszméjét és azt, hogy "csak a világpolgár a jó polgár". Hozzátette, hogy bárki szabadon követheti ezt a gondolkodásmódot, "de nem követelheti meg tőlünk, hogy mi is ilyenek legyünk".

Arról is szólt, hogy míg Magyarország a közösséget, a "kollektív identitást" és a felelősségvállalást helyezi a középpontba, a nyílt társadalom "identitás nélküli". Képviselői közé tartoznak bizonyos nemzetközi civil szervezetek is, amelyek "ideológiai misszionáriusként" tevékenykednek, és "politikai szereplők", amelyek a részvétel elvére hivatkozva befolyást akarnak szerezni, de felelősséget nem akarnak vállalni.

(via MTI/Die Welt)

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. okt. 11., 15:10
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?