Akik mindenkiben csalódtak: 2 millió ember nem szavazott. Kik ők és miért nem voksoltak?

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2018. okt. 11., 12:11
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Felmérés készült arról, hogy mi jellemző a nem szavazó magyarokra.

Főleg egyedülállók, kevésbé iskolázottak és többségében nők azok, akiket nem érdekel a politika Magyarországon – derül ki a Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Solutions Akik mindenkiben csalódtak című, frissen publikált felméréséből.

A 2018-as országgyűlési választás a rendszerváltás második legnagyobb részvételi arányát produkáló választás volt, azonban van az országban 2 millió 4 ezer ember, akik nem mentek el szavazni.

A nem szavazókat két csoportra lehet osztani, egyrészt vannak a következetes nem szavazók (1,6 millió polgár), akik sosem vesznek részt a voksolásban, és az úgynevezett szituatív nem szavazók, akiket egyébként érdekel a politika, csak a választások napján valamiért mégsem mentek el szavazni, például betegség vagy nyaralás miatt maradtak távol. Ez a lakosság 10-20%-át jelenti.

A tanulmány főbb megállapításai alapján a politikailag passzív magyarok

  • 58 százaléka nő
  • iskolai végzettségüket tekintve többségében nyolc általánossal vagy azzal sem rendelkeznek
  • nagy arányban harminc év alatti fiatalok
  • jellemzően egyedülállók

 

A politikai aktivitás területi eloszlása választásról választásra változhat, 2018-ban Baranya megyében mentek el a legkevesebben szavazni, Budapesten belül pedig a IX., VIII. és VII. kerület bizonyult a legpasszívabb területnek.

Vágyak, álmok, rémálmok

A tanulmány érdekes adatokat közöl továbbá arról, hogy mire vágynak vagy mitől félnek a passzív állampolgárok. Ez pedig különösen hasznos lehet azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek új szavazókat szeretnének megszólítani.

Boros Tamás (Policy Solution), Szabó Andrea ifjúságkutató, Pogátsa Zoltán közgazdász

Boros Tamás (Policy Solution), Szabó Andrea ifjúságkutató, Pogátsa Zoltán közgazdász

 

 

A magyar passzivista jellemzően boldogtalanabb, mint az, aki elmegy szavazni, legalábbis a nem szavazók 62%-a vallott úgy, hogy nem érzi magát boldognak. Viszont kevésbé félnek és éreznek gyűlöletet a nem szavazók, mint a politikailag aktív társaik. „Aki nem foglalkozik politikával, és nem engedi, hogy a magyar politikai élet negatív hangulata rányomja bélyegét a hétköznapjaira, az sokkal kevésbé fog érezni gyűlöletet valaki vagy valami iránt” – írják a tanulmányban.

A felmérésben konkrét félelmekre is rákérdeztek: a nem szavazók 12%-a állította, fél attól, hogy bevándorlók költöznek a közelébe. Ez az arány magasabb a szavazásban aktív csoportnál, náluk 21% vallotta ugyanezt. Az országot illető események közül hasonló arányban félnek attól a szavazók és nem szavazók, hogy egyre romlik az egészségügy állapota, de az elszegényedés kérdése is sokakat aggodalommal tölt el.

Mindkét csoport a legkevésbé attól fél, hogy Magyarország kilép az EU-ból.

És mire vágynak? A nem szavazók számára kevésbé fontos az egészséges életmód, viszont erősebb bennük a vágy, hogy tágas és szép lakásban éljenek. Ami a politikai értékrendet illeti, a nem szavazók többsége elutasítja a homoszexualitást, továbbá 42% gondolja úgy, hogy egy-egy pofon belefér a nevelésbe. A nem szavazókról az is kiderült, hogy meglehetősen bizalmatlanok, nagyobb arányban gondolják úgy, mint a politika iránt érdeklődő társaik, hogy Magyarországon nincsen sajtószabadság, és a média nem bírálhatja szabadon a kormányt, továbbá 47% véli úgy, hogy a politikai tetteknek nincsen következménye.

Jól mutatja a rendszerváltásban való csalódottságot az, hogy a nem szavazók (és egyébként az aktív társaik is) szerint a Kádár-rendszert az az időszak, amikor a legjobb volt a magyaroknak az elmúlt száz évben. Ezt a passzív polgárok 45%-a, az aktív szavazók 41%-a gondolja így.

„Új baloldali identitásra van szükség”

A kötet bemutatása után több beszélgetés is volt, egyrészt Szabó Andrea ifjúságkutató elemezte azokat az okokat, ami miatt a magyar fiatalok inkább kimaradnak a politikából, másrészt Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd politikusa, Zugló polgármestere beszélt arról, hogyan kellene megerősödnie a baloldalnak.

Tóth Bertalan (MSZP), Karácsony Gergely (Párbeszéd), Pogátsa Zoltán

Tóth Bertalan (MSZP), Karácsony Gergely (Párbeszéd), Pogátsa Zoltán

 

 

Szabó szerint a fiatalok politika iránti érdektelensége mögött főleg a politikai szocializáció hiánya áll, pontosabban az, hogy Magyarországon nem tanítják meg nekik, mi az a demokrácia, és miért szükséges egyáltalán részt venni az ország ügyeiben. Erre egyértelmű megoldást nyújtana, ha végre kötelező tantárgy lehetne az állampolgári nevelés, aminek a tematikáját már 1992-ben kidolgozták, csak nem került be az iskolarendszerbe.

Szavaz a kamasz

A politikai apátiát is csökkentené, ha leszállítanák tizenhat évre a választójogi korhatárt – állítja az LMP. Számos országban szavazhatnak a tizenhat évesek, ugyanakkor több helyen az oktatás integráns része a társadalmi ismeretek, ami itthon egyelőre elképzelhetetlen.

Ami a meghívott politikusokat illeti: többször megkapták azt a kérdést, hogy mire várnak még, miért nem dolgoznak azon évek óta, hogy új szavazókat szólítsanak meg.

Tóth Bertalan felvezető válaszából az derült ki, hogy az MSZP-ben még mindig nem dőlt el, mit kell tenni: visszaszerezni az elvesztett szavazókat, vagy radikálisan átalakítani a pártot. Karácsony ezzel szemben úgy véli, hogy új baloldali identitásra van szükség. Mivel jelenleg fordított szavazás van a társadalmi osztályoknál, azaz a Fidesz elhitette a néppel, hogy őket képviseli az elittel szemben – holott ez a baloldal feladata lenne –, először is vissza kellene állítani az eredeti állapotokat, és az MSZP-nek az elesetteket kellene képviselnie.

Karácsony arról beszélt, hogy az önkormányzati választásokra való felkészülés most kiemelten fontos lenne, hiszen véleménye szerint helyben elvégzett munkával lehet a legjobban bázist építeni. Mivel azonban az emberek nagy részében egyfajta pártfóbia alakult ki, konkrét ügyek mentén kell őket rávenni arra, hogy ne forduljanak el a politikusoktól.

 

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2018. okt. 11., 12:11
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?