A pillanatnyi hatalmi előnyökért folytatott kormányzati kampány tettlegességhez is vezethet

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2017. okt. 20., 08:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

S mi következik, ha Fidesz mégis megbukik a választásokon?

Különösen a sokakat meghökkentő őcsényi események után merül fel a kérdés, hogy milyen hosszú távú hatásai lesznek a pillanatnyi hatalmi előnyökért folytatott kormányzati kampánynak a társadalmi beidegződésekre, reflexekre, véleményalkotásra nézve. Pesszimista nézetek szerint ugyanis a kormányzati kommunikáció hatására normává fog válni a kirekesztés, a gyűlölködés, az összetett folyamatok leegyszerűsítő értelmezése. Ezek a felvetések azért is lényegesek, mert általánosságban a demokratikus politikai és részvételi kultúrával vannak összefüggésben. A rendszerváltás után ugyanis az általános vélekedés szerint a demokratikus rendszer stabilitását majd csak az állampolgárok demokratikus szemléletmódja garantálhatja hosszú távon. A jelenleg is folyó kormányzati kampány és általánosságban a kormányzati beszédmód azonban ebből a szempontból visszalépést jelent. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a demokratikus visszacsúszást nem 2016-tól vagy 2010-től, de inkább 2006-tól szokás datálni különböző szempontok szerint.

A negatív kampányok hatásosabbak, mint a pozitív kampányok

– legalábbis az általános meggyőződés szerint, amely azonban túlságosan leegyszerűsítő. Egyrészt a 2008-as Obama kampány, vagy az idei Macron kampány is azt bizonyította, hogy a lendületes, optimista kampány igenis sikeres lehet a félelemre (terror, bevándorlók) alapozott negatív kampányokhoz képest. A negatív kampány ugyanakkor csökkentheti a választási részvételt, ugyanis az állampolgárom általánosságban idegenkednek a túlzott konfliktusoktól. Néha éppen ez lehet az egyes politikai szereplők érdeke, mint pl. a jövő évi választásokon is a Fidesz esetében. A konfliktus azonban ösztönözheti az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a választásokon, amennyiben a kialakult vita érdekes és lényeges kérdésekről szól.

A jelenlegi kormányzati kampány azonban nem pusztán egyes ellenzéki politikusok lejáratásáról, karaktergyilkosságról szól.

Nem a kormányzati teljesítmény negatív értékelése folyik egy ellenzéki párttól (“rosszabbul élünk, mint négy éve”), vagy megszólalások kiemeléséről (köteles beszéd). A kampány ugyanis egy valódi bizonytalanságot okozó ügy kapcsán kínál olyan értelmezéseket, amelyek a választók, ill. egy részük radikálizálódását okozzák. A radikalizálódás ebben az értelemben arra vonatkozik, ahogy az adott csoport egyre kevésbé képes és hajlandó kitekinteni a saját magyarázatokból, továbbá nem fogadja el a csoporton kívülieket legitim szereplőknek.

A hazai jelenség megértését azonban korlátozza az, hogy a radikalizálódás kutatása elsősorban a szélsőséges iszlám terrorista és a neonáci csoportokat érinti. A nyugat-európai kutatókat és döntéshozókat ugyanis elsősorban az érdekli, hogyan lesz terrorista egy kallódó tinédzserből. A radikalizálódás ugyanakkor sokak szerint éppen a gyűlöletbeszédnél kezdődik. Nem véletlen, hogy legutóbb Németországban hoztak olyan törvényt, amelynek értelmében azok a közösségi média portálok, amelyek nem garantálják, hogy az egyértelműen gyűlöletkeltő tartalmakat eltávolítják, adott esetben akár 50 millió eurós büntetéssel is számolhatnak.

A jelenlegi kormányzati kampány esetében azonban éppen az lehet visszatartó erő, hogy maga a kormány folytatja, így az jobban kézben tartható. Arra azonban már vannak jelek, hogy könnyen eszkalálódhat a kampány, akár tettlegességig is elvezethet. A Fidesz választási veresége esetén azonban a kormányzati kontroll elvesztése könnyen további radikálizálódáshoz vezethet.

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2017. okt. 20., 08:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?