Sikeres romaprogramot visznek, mégis szívózik velük a fideszes hivatal

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016. jún. 16., 06:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Elveheti a bátonyterenyei önkormányzat a helyi roma civil szervezettől azt az épületet, ahol nyolc éve tanodát működtetnek. Pedig a csapat több eredményt tud felmutatni.

„2000 óta működtetünk Bátonyterenyén tanodát, ebben az épületben (az Ózdi út 9. szám alatt található épület – F. Zs.) 2008 óta vagyunk, amikor is öt évre kötöttünk szerződést az akkori városvezetéssel, hogy roma közösségi házat és tanodát működtethessünk. A szerződés szerint a 300 négyzetméteres épületért bérleti díjat nem fizetnünk, csak a rezsiköltséget és amit az állagmegóvásra kell fordítanunk” – meséli lapunknak Szomora Szilárd, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének (NMCKKSZSZ) elnöke.

Bátonyterenye a nagyobb nógrádi városok közé tartozik, a 21-es út és a 23-as találkozásánál. Az említett romákat képviselő szervezet a környékbeli településeken egy komplett tanodahálózatot alakított ki, bátonyterenyei központjukban jelenleg főleg kompetenciafejlesztést végeznek, körülbelül harminc hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekkel. „Ha megszűnik a tanoda, ez a harminc gyerek kint lesz az utcán. Máshová nem tudnak eljárni” – mondja. Szomoráék egyrészt az iskolai előmenetelükben támogatják a gyerekeket, másrészt szociális kompetenciafejlesztés folyik náluk, mely nyomon követhető az odajárók viselkedésében, és melyet a jelenlegi közoktatási rendszer nem tud kezelni. „Ha tudná, akkor nem jönne be hozzánk senki, akkor nem lenne szükség sem a mi tanodánkra, sem a máséra.”

false

A tanoda már így is csak alapfunkciókat lát el a régebbi időszakhoz képest, amikor még 19-20 pedagógus dolgozott itt, és minden tantárgyból tudtak korrepetálást biztosítani. 2013 nyarán viszont a szervezet mindegyik beadott pályázata várólistára került, így nem tudták előkeríteni a pénzt a pedagógusok bérére. Jelenleg a tavaly december végén beadott pályázatuk eredményét várják, de nem túl bizakodóak: a 170 helyre nagyjából 1200-an pályáztak. Így most csak néhányan vannak tanodánként, akik jelenleg is közmunkásként dolgoznak, mert így tudják kifizetni a bérüket, és az önkéntesek, akik a szervezet által működtetett három tanoda mindegyikében (Bátonyterenye, Mátraverebély, Lucfalva) jelen vannak. Nekik köszönhetően folyik művészeti nevelés, gitároktatás, filmes-fotós foglalkozás és logikai fejlesztés. Szomora szerint ez nagyon sok gyereknek esélyt ad, ha ők elmennek innen, ezt az esélyt veszik el a fiataloktól.

Döntés nincs

Szerződésüket ugyan 2013-ban megújította a mostani fideszes városvezetés, de csak 2016. augusztus 31-ig, pontosan addig, amíg egy másik, közművelődési megállapodása is érvényes a szervezetnek. A szövetség idén márciusban készítette el beszámolóját az önkormányzat felé, egyúttal kérte, hogy újítsák meg a nyáron lejáró szerződéseket, illetve felajánlották, hogy akár meg is vásárolnák az épületet. „Nyolc év alatt az állagmegóvási munkálatok mellett teljesen felújítottuk az épületet: kicseréltük a nyílászárókat, a kerítést, akadálymentesítettük a helyet, a hátsó udvarban focipályát alakítottunk ki, és lett egy udvari színpad is. Mindezt pályázatokból, felajánlásokból, sokat segített például a Máltai Szeretetszolgálat is” – mondja Szomora, és hozzáteszi, bár az önkormányzatnak van egy kimondottan a civil szervezeteknek szánt kerete, ők 2008 óta egyszer sem pályáztak rá, mert úgy gondolták, az is nagy segítség, hogy az épületet bérköltség nélkül használhatják.

Pár hónapja, a március 31-i képviselő-testületi ülésen bár döntés nem született, Nagy-Majdon József polgármester ugyanis elnapolta a napirendi pontot, azért voltak árulkodó jelek. Egyrészt a testület nem fogadta el a szövetség beszámolóját, másrészt a szintén az NMCKKSZSZ által végzett telepfelszámolási program eredményeit firtatták, és ebbéli tevékenységüket kritizálták, illetve a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal (RNÖ) való kapcsolatukra kérdeztek rá. Szomora kérdésünkre elmondta, a helyi RNÖ-vel nincs semmiféle megállapodásuk, azok nem támogatják szervezetüket. „Az eseményeink egyébként nyilvánosak, bárki eljöhet rájuk és mi küldünk is mindig meghívót az önkormányzat képviselőinek. Eddig egyetlen képviselő jött el néhány programunkra, a többiek nem, a polgármester kétszer, ha volt a tanodában, amikor a telepfelszámolási projektről volt megbeszélésünk, ahol az önkormányzat konzorciumi partnerként vett részt a munkában.”

Az említett telepfelszámolás egyébként 2010 májusától 2011 júliusáig tartott, és a város két romatelepét, Alsó-Katalint és Gyula-rakodót érintette: innen költöztettek integrált lakókörnyezetbe, családi házas övezetbe tizenhat roma családot – Bátonyterenyére és annak térségébe. Az integráció mellett oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi része is volt a programnak. „A tizenhat családból kettőnél mondhatjuk azt, hogy a többiekhez képest kevésbé volt sikeres az akció, ebből az egyik család nem is Bátonyterenyén él” – mondja Szomora, és hozzáteszi, ezt a programot még az előző kormány írta ki, a konzorciumi partner is az előző helyi képviselő-testület volt, a 2010-es választások után ezért ők tájékoztatták is az újonnan megválasztott polgármestert a tervekről és a fejleményekről. „Ez egy megörökölt dolog volt nekik, amiből nem léptek ki, de nem is nagyon támogatták.”

Szándék sincs

Szomora szerint most az előterjesztésből egyértelműen az látszódik, hogy az önkormányzat nem kívánja meghosszabbítani velük a szerződést és nem szándékoznak nekik eladni az épületet. „A testületi ülés előtt két nappal elmentünk a polgármester fogadóórájára, ahol azt mondta, nem tudják nekünk tovább odaadni az épületet, mert valószínűleg egy hajléktalanellátással kapcsolatos pályázathoz fogják használni. Az előterjesztésben további két alternatíva is szerepelt a hasznosításra: vagy a közmunkaprogramhoz kapcsolódó irodát csinálnának belőle, vagy irattárat a megnövekedett kormányhivatali teendők miatt” – mondja a szövetség elnöke. Az ülésen Sulyok Tibor, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke jelezte, hogy „az épület bérbeadását egyelőre nem javasolják”.

A döntés tehát még várat magára, annak határidőt nem szabtak, mi pedig hiába kerestük az üggyel kapcsolatban többször is Bátonyterenye polgármesterét, a fideszes Nagy-Majdon Józsefet, kérdéseinkre nem kaptunk választ. Czikora Györgyné helyi MSZP-s képviselőtől annyit tudtunk meg, hogy a döntési határidőről még nekik, a képviselőknek sincs információjuk, ő személy szerint viszont csak pozitívan tud a hosszú évek óta jól működő tanodáról nyilatkozni, támogatja, hogy maradjanak, mert esélyt adnak a gyerekeknek arra, hogy többek és jobbak legyenek.

Szomora reméli, hogy júliusig kiderül, mi lesz a sorsuk. „Egy 300 négyzetméteres épületből nem megy egyik napról a másikra a kiköltözés, sok eszközünk és iratanyagunk van, amit hetekbe telhet bedobozolni. Ráadásul jó volna tudni, hogy ha mennünk kell, hová megyünk.” A városban egyébként van két eladó épület, amely alkalmas lehet munkájuk folytatására, és egy külföldi alapítványt is találtak, amely esetleg megfinanszírozná az adott épület megvételét, de ezek egyelőre csak tervek, minden bizonytalan és előkészületi fázisban van.

Abban viszont teljes az egyetértés a szervezet tagjai és a közös munkában részt vevő partner képviselők között, hogy az NMCKKSZSZ-nek folytatni kell a munkát.

Mai programok
Április végén rendeztek is egy kerekasztal-beszélgetést, ahol a támogatók és a média képviselői mellett megjelent Rákos Szabolcs alpolgármester is, aki közölte, nem érti, miért ilyen nagy a felháborodás, hiszen még semmiről sem született meg a döntés. Illetve jelezte, hogy az önkormányzat létre akar hozni egy felzárkózási kerekasztalt, ahol tudnak beszélni a problémáról és el tudják dönteni, mi legyen az Ózdi úti épület sorsa. Ezért az NMCKKSZSZ úgy döntött, nem hív össze másik kerekasztalt, hanem az önkormányzat által rendezetten tárgyalnak a hogyan továbbról. „Ez május 18-án meg is alakult, volt egy képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumából, illetve oktatási és szociális intézmények vezetői, és egy civil szervezet is – csak éppen minket nem hívtak meg” – így Szomora, aki ennek ellenére nyitott a párbeszédre, és bízik abban, hogy maradhatnak ott, ahol most vannak.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016. jún. 16., 06:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?