Sándor Judit: Testbeszéd

Minek nevezzelek? – Az embrióról
szerző
Sándor Judit
publikálva
2016/28. (07. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az egészségügyi törvény szerint embriónak tekinthető minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig.

Sok gond van ezzel a definícióval, hiszen a mesterséges reprodukciós eljárások sokasága, valamint a klónozás miatt már a megtermékenyítés fogalma sem egyértelmű, s nem is minden megtermékenyítés történik a testen belül. Az in vitro (testen kívüli megtermékenyítéssel létrehozott) embrió esetében nehezen értelmezhető a terhesség; de az élő embrió fogalma is problémás, hiszen az embrió élete nagyban függ tárolásának, beültetésének, létrehozásának körülményeitől. Tekintsük mégis ezt a törvényi meghatározást kiindulási alapnak.

Mivel a testen kívül létrehozott embrió számos kutatás alanya és tárgya is, ráadásul az egyes eljárásokban az ivarsejteket más és más módon használják fel, fel kell tennünk a kérdést: mi minősül emberi embriónak? Azt is meg kell kérdeznünk, hogy milyen körülmények között lehet egyáltalán az embrió a kutatás tárgya és alanya? Ha az embriót a kutatás alanyának tekintjük, más szabályok vonatkoznak rá, mintha a kutatás tárgyaként, őssejtek forrásaként tekintünk rá. Számít-e az eljárás, amelyben az embrió létrejött (in vitro eljárás, klónozás), netán az alkotó ivarsejtek megléte (hímivarsejt, petesejt) a döntő, vagy csupán az embrionális funkció a lényeg?

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

E hasábokon már írtam a közkeletűen – és némiképp félrevezetően – „háromszülősnek” nevezett eljárásról. Ilyenkor a petesejt két különböző személytől származik, és így hoznak létre embriót; Nagy-Britanniában már tavaly engedélyezték ezt a beavatkozást, a mitokondriális betegségek kezelésére alkalmazható mitokondriumcserét. (Lásd: A szülő marad, Magyar Narancs, 2015. március 5.) Történtek már kísérletek a több fajtól származó ún. hibrid embrió kutatási célú létrehozására is (ezt egyébként a magyar törvények tiltják). A Newcastle-i Egyetemen 2008-ban emberi bőrsejtek genetikai anyagát szarvasmarhákból kinyert petesejtekbe juttatták be.

Egyre színesebb tehát a paletta – az in vitro embrió családja egyre népesebb, s az embrió számos kutatás főszereplője. Nemrégiben amerikai tudósok minden eddiginél messzebbre merészkedtek: a tíz évre tervezett vizsgálódás során, amit Human Genome Project – Write-nak kereszteltek (Humán Genom Írás), a teljes emberi génkészletet kívánják szintetikus úton előállítani. A hír hallatán máris sokan szintetikus, szülő nélküli emberi lényeket vizionáltak, jóllehet a kutatás sokkal inkább az ember genetikai modellezési kísérletének tekinthető, amely számos terápiás előnnyel is kecsegtet. Mindez jól illeszkedik abba a biotechnológiai korszakba, amikor az emberi gének, molekulák szintjén értelmezzük az emberi éle­tet – és egyre inkább beleszerkesztünk abba. A génszerkesztés beláthatatlan távlatokkal kecsegtet: egy állatkísérletben a HIV-fertőzött állati embriót génszerkesztés révén már megszabadították a veszélyes vírustól.

Európában – döntően morális megfontolások alapján – az emberi embrió sem ipari, sem kereskedelmi célokra nem szabadalmazható. Egy vitatott, őssejtekre vonatkozó szabadalmi ügy kapcsán (a 2011-es Brüstle-ügyben) az Európai Unió Bírósága kénytelen volt belemenni annak értelmezésébe, hogy mit is jelent az ipari és kereskedelmi alkalmazás, és mit az embrió. Sokak szerint a bíróság túlontúl is szélesen húzta meg a határt ekkor: nemcsak a megtermékenyített petesejtet sorolta az embrió fogalmába, de a szabadalmi tilalom szempontjából egyes esetekben a megtermékenyítetlen petesejtet is embriónak minősítették. A bíróság szerint ha a petesejt ún. szűznemzés (parthenogenesis) útján továbbfejlődésre képes, embriónak minősülhet – holott itt valódi megtermékenyülésről szó sincs. Nemcsak az embrió fogalom kiterjesztése miatt, de azért is jelentős ez a lépés, mert korábban a nemzetközi bíróságok óvakodtak attól, hogy hasonló morális kérdésben állást foglaljanak. A bíróság 2014-ben egy másik szabadalmi ügyben némiképp szűkebbre vonta a határt, és azt állapította meg, hogy a megtermékenyítetlen petesejt csak akkor tekinthető „emberi embriónak”, ha rendelkezik az emberré fejlődés képességével. Önmagában az a tény, hogy a szűznemzéssel aktivált emberi petesejt fejlődési folyamata beindul, még nem elegendő ahhoz, hogy azt emberi embriónak lehessen tekinteni, mert eddigi ismereteink szerint valószínűleg nem fejlődne ki egészséges lény ebből a fajta reprodukcióból. (A növény- és állatvilágban gyakori a természetes szűznemzés, vagyis az egyivarú szaporodás: ilyenkor csak a petesejt vesz részt a reprodukcióban a hímivarsejt nélkül. Emlősöknél számos mesterséges szűznemzési kísérletet folytattak sikerrel, így apa nélküli egeret, nyulat, disznót hoztak létre csupán petesejtből. A mesterséges parthenogenesisre ma már számos eljárás létezik, ezek lényege, hogy a petesejtet valamely elektromos, kémiai stimulus hatására vagy mikromanipuláció útján osztódásra késztessék és beindítsák az embrionális fejlődést, vagy legalábbis embrionális őssejteket nyerjenek. Etikai megfontolásokból az emberi petesejt esetében sosem vitték végig ezen kísérleteket, ezért megoszlanak a vélemények a módszer eredményességét illetően.)

Az embrió fogalmának változatosságát mutatja az is, hogy az őssejtkutatásokban ma már széles körben használják az embrionális őssejtként viselkedő, tehát szinte korlátlanul átprogramozható, de mégsem embrióból előállított ún. indukált pluripotens őssejteket (iPS). Ezeket az őssejteket mesterségesen hozzák létre testi (szomatikus) sejtekből, mégis hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint az embrio­nális őssejtek. Az embrió és az őssejt egyébként nemcsak az embrionális őssejtkutatásokban, de etimológiailag is összefügg egymással. Az őssejt szót (Stamzelle) először 1877-ben használta Ernst Hackel német zoológus és filozófus, innen került át sok más nyelvbe – Hackel a kifejezéssel éppenséggel a megtermékenyített petesejtet jelölte.

Miközben a méhmagzat (nasciturus) képzete több ezer éve tartja magát, az embrió viszonylag új keletű fogalma óriási változásokon ment át az elmúlt évtizedekben. A testen belüli megtermékenyítéssel létrejött embrió, a testen kívüli megtermékenyítéssel létrehozott embrió, a spermiuminjektálás révén létrejött embrió, a mitokondriumcserével létrehozott, a mesterségesen és talán hamarosan szintetikusan előállított, a génszerkesztett, a klónozott embrió, a biotechnológiai úton előállított, embrionális őssejtként viselkedő indukált őssejt… A testen kívüli megtermékenyítés vagy más eljárás révén létrehozott, tárolt, vizsgált, beültetett embrió és embrionális őssejt még sok titkot rejteget.

szerző
Sándor Judit
publikálva
2016/28. (07. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
embrió
Testbeszéd
Ezt már olvasta?
  • Egotrip

    Sándor Judit: Testbeszéd

    Az egészségügyi törvény szerint embriónak tekinthető minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig.

    Szerző
    Sándor Judit
    Posztolva
    2016. aug. 05., 11:10
    Kommentek
    0
    Sándor Judit: Testbeszéd
  • Egotrip

    Maga itt a tánctanár?

    Mérő László: Ha én iskolaigazgató lennék

    Mindenekelőtt szerződtetnék néhány nagy tanár­egyéniséget. Kerül, amibe kerül – és nem is kerülne annyira sokba.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. szept. 12., 18:22
    Kommentek
    7
    Mérő László: Ha én iskolaigazgató lennék
  • Egotrip

    Balázs Zoltán: A jobb lázadása

    Egy évvel ezelőtt még nem hittem volna, hogy a hozzánk képest jóval gazdagabb európai országok egyik fő politikai témája, a bevándorlás ilyen viharos gyorsasággal nálunk is központi probléma lesz.

    Szerző
    Balázs Zoltán
    Posztolva
    2015. aug. 13., 13:32
    Kommentek
    41
    Balázs Zoltán: A jobb lázadása
  • Egotrip

    Takács Ferenc: Kapirgáló

    Szerző
    Takács Ferenc
    Posztolva
    2015. aug. 13., 07:57
    Kommentek
    0
    Takács Ferenc: Kapirgáló
  • Egotrip

    Maga itt a tánctanár?

    Mérő László: Sokfajta játék

    Úgy negyven évvel ezelőtt a beszervezőtiszt azzal érvelt, hogy Róbert barátunk nyugati kém, ezért hazafias kötelesség jelenteni róla. Elhűlve kérdeztem, miből gondolják, hogy kém? A tiszt válasza: tudjuk, hogy sokkal többet költ, mint amennyit keres. Ezt csak a kémkedésért kapott pénzből finanszírozhatja.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. jul. 21., 16:45
    Kommentek
    2
    Mérő László: Sokfajta játék
  • Egotrip

    Várhegyi Éva: Ekotrip

    „A polgári kormány az adócsökkentés kormánya volt az elmúlt években, és azt szeretnénk, ha az maradna a jövőben is” – mondta Rogán Antal a 2016-os büdzsé beterjesztésekor.

    Szerző
    Várhegyi Éva
    Posztolva
    2015. jul. 18., 14:06
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Mérő László: Maga itt a tánctanár?

    Ne a mesterséges intelligenciától féljünk!

    Több mint 25 évvel ezelőtt első könyvem, az Észjárások első kiadásában írásba adtam életem egyik legnagyobb tévedését, miszerint a mesterséges intelligencia (MI), a számítógép sohasem fogja legyőzni az embert sakkban.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. jun. 21., 11:40
    Kommentek
    8
    Ne a mesterséges intelligenciától féljünk!
  • Egotrip

    Mérő László: Miért éppen Európa?

    Úgy tizenöt évvel ezelőtt, amikor Magyarország EU-tagsága még csak egy távoli álomnak tűnt, szerb barátaimmal iszogattunk. Néhány pohár sligovica után a szememre vetették, hogy miért kis kortyonként iszom, miért nem egyben hajtom fel a feleseket, ahogy azt kell. Erre ez jött ki a számon: „Tudjátok, nálunk, Európában mindenki úgy iszik, ahogy akar.”

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. ápr. 30., 08:27
    Kommentek
    7
    Mérő László: Miért éppen Európa?
  • Egotrip

    Bán Zoltán András: Noé vendéglője

    Tizenötödik számla – Putyin után Schwarzenegger

    Farsang utóján, ahogy az antialkoholista Kálnoky László írta, meglehetősen vonszolt léptekkel közeledem törzsasztalom felé a „Kicsit szomorkás a hangulatom máma” című slágert maga elé dúdoló romkocsma-övezetben, ám elhatározásom az elmúlt évben magamba döntött hordók ellenére továbbra is sziklaszilárd: ma végre belekezdek sorsdöntő előadás-sorozatomban a Magyar Mámor történetéről.

    Szerző
    Bán Zoltán András
    Posztolva
    2015. márc. 28., 15:02
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Várhegyi Éva: Ekotrip

    És a hajó megy

    Ha a KSH „első becslése” megerősítést nyer, akkor a GDP 3,5 százalékos tavalyi bővülésével Magyarország az uniós élmezőnybe kerülhet.

    Szerző
    Várhegyi Éva
    Posztolva
    2015. márc. 19., 12:02
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Balázs Zoltán: A jobb lázadása - Ki látott már szocialistát?

    Szerző
    Balázs Zoltán
    Posztolva
    2015. márc. 08., 10:27
    Kommentek
    11
    Balázs Zoltán:  A jobb lázadása - Ki látott már szocialistát?
  • Egotrip

    Mérő László: Maga itt a tánctanár?

    25/40

    A rendszerváltás idején sokszor sokan példálóztak azzal, hogy Mózes népe az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás után negyven évig bolyongott a sivatagban. Már akkor is látszott, hogy nem lesz olyan egyszerű, egyenes az út a diktatúrából a nyugati demokráciába. Érdemes talán a kis napi szenzációnkat, az Orbán–Simicska-konfliktus kiteljesedését ebből a szempontból is megvizsgálni.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. márc. 04., 10:03
    Kommentek
    9
    25/40
  • Egotrip

    Mérő László: Je suis Ahmed

    Magyarországon alapvető dolgokban kellene zöld ágra vergődnünk ahhoz, hogy érdemben hozzá tudjunk szólni a párizsi tüntetésekhez. Például abban, hogy tüntethetünk-e a saját, adott esetben rasszista bunkóink mellett, ha aljas módon legyilkolják őket. Mérő László különvéleménye a terrortámadásról.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. jan. 22., 15:25
    Kommentek
    19
    Mérő László: Je suis Ahmed
  • Egotrip

    Váradi Balázs: Csak semmi politika!

    Testvéri tankok

    A magyar közpolitika mostanában nemcsak csüggesztő, de végtelenül provinciális is. Amikor azt próbáljuk bemutatni és megérteni, mi zajlik körülöttünk, alaptörvényestül, stadionostul, hajléktalanüldözésestül, áfacsalásostul, hajlamosak vagyunk kézlegyintéssel elintézni azokat a körülményeket, amelyek éle­tünk színterén, ezen a kilencvenháromezer négyzetkilométeren kívül esnek.

    Szerző
    Váradi Balázs
    Posztolva
    2015. jan. 19., 10:12
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    László Géza: Visszajátszás

    Rögtönzések kora

    Lehet a rögtönzésben valami nagyszerű érzés: nekünk ösztönösen is sikerül, ami másoknak csak erőlködés árán, vagy még úgy sem. Nem kellenek ide hatástanulmányok és egyéb apparátusi hókuszpókusz! 2010 óta sok meglepő döntés született, gyakran előkészítetlennek is tűntek, de volt bennük logika. Még ha nem is szerettük e logikát, de volt.

    Szerző
    László Géza
    Posztolva
    2015. jan. 19., 10:12
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Bán Zoltán András: Noé vendéglője

    Tizenharmadik számla – A cári Magyar Borbizottság titokzatos története (a vég)

    Amint az utóbbi hetekben örömtelien sokasodó számú egyik tüntetés végeztével befordulok a kocsmámat rejtő romsikátorba, azon kapom magam, hogy akaratlanul is a „Sej, a mi lobogónkat” kezdetű dalt dúdolom magam elé, különös tekintettel a „fényes szellők fújják” sorra.

    Szerző
    Bán Zoltán András
    Posztolva
    2015. jan. 19., 10:12
    Kommentek
    0