Mérő László: Maga itt a tánctanár?

Ne a mesterséges intelligenciától féljünk!

szerző
Mérő László
publikálva
2015/23. (06. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Több mint 25 évvel ezelőtt első könyvem, az Észjárások első kiadásában írásba adtam életem egyik legnagyobb tévedését, miszerint a mesterséges intelligencia (MI), a számítógép sohasem fogja legyőzni az embert sakkban.

false

Alábecsültem a számítógépek fejlődési lehetőségeit, és ami még fontosabb, durván túlbecsültem azt, hogy a sakkozáshoz mennyire szükséges valóban emberi gondolkodás. Mennyire igaz Kaszparov könyvének a címe: Hogyan utánozza az élet a sakkot? Kaszparov meg van győződve arról, hogy a sakk maga az élet, sőt annál még több is, de a mesterséges intelligencia eddigi fejlődése éppen azt bizonyította be, hogy ezt csak a sakkban nagyon elmélyült emberek látják így, valójában távolról sem ez a helyzet.

Korábban is győzött már le a számítógép olyan szellemi sportágakat, amelyekről azt gondoltuk, hogy az emberi gondolkodás csúcsteljesítményeit igénylik – ilyen volt pél­dául a fejszámolás. Az 1960-as években Pataki Ferenc fejszámoló művész még minden számítógépet legyőzött sokjegyű számok összeszorzásában – ma már erre akkor sem lenne esélye, ha nem 95 éves lenne, hanem 25. A számítógépnek ez a diadala nem rázta meg különösebben az emberiséget, ahogy az sem, hogy a legegyszerűbb autó is legyőz minden embert tízezer méteres síkfutásban. Ettől még mi, emberek egymás ellen nyugodtan versenyzünk sakkban is és futásban is.

Bár a gó játékra még máig is érvényes, amit 25 éve írtam a sakkról, ma már biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb erre a játékra is születnek olyan programok, amelyek minden embert legyőznek. A lelkem mélyén ugyan továbbra is azt remélem, hogy ilyen programok sohasem fognak születni, de a gó is csak egy véges játék, amelyben a puszta számítási kapacitás növekedése előbb-utóbb minden bizonnyal eredményez majd olyan programokat, amelyek ellen az ember tehetetlen. A gó sem maga az élet, bár sokkal közelebb van hozzá, mint a sakk, sokkal nehezebben adja meg magát a puszta nyers erőnek, a számítási kapacitás és sebesség növekedésének.

Ebben a konkrét kérdésben egyértelműen tévedtem, és az Észjárások könyvet többször is átírtam úgy, hogy összhangban legyen a mesterséges intelligencia pillanatnyi eredményeivel, mígnem végül teljesen kihagytam belőle minden mesterséges intelligenciával foglalkozó részt. A kognitív pszichológiával kapcsolatos gondolatokat ma is így tanítják szerte a világban, a mesterséges intelligencia fejlődése viszont egyelőre semmivel sem vitt közelebb azokhoz a kérdésekhez, amelyek pszichológiai hátterét máig sem értjük pontosan.

A mai világverő sakkprogramokból semmit sem tudtunk meg arról, hogy mit is jelent valamit emberi értelemben megérteni. Ezek a programok kevesebbet értenek a sakkból, mint egy harmadosztályú sakkozó, csupán csak számolni tudnak hatalmas állapotterekben nagyon pontosan és gyorsan. Az algoritmusok is fejlődtek valamelyest, de azok legfeljebb csak annyit, hogy néhány nagyságrenddel gyorsabban tudjuk végrehajtani nagyjából ugyanazokat a számításokat, amelyekre a negyven évvel ezelőtti sakkprogramok is épültek. A számítógépek folyamatos gyorsulása következtében ezek az algoritmusok néhány évvel közelebb hozzák a gó legyőzését is, de semmivel sem hozzák közelebb az emberi gondolkodás megértését.

Az agytudomány fejlődése sem vitt ehhez közelebb. Az talán valóban elérhető lesz valamikor (bár szerintem az sem a közeli jövőben), hogy egy emberi agy szerkezetét, neurális kapcsolatait egy az egyben feltöltjük egy számítógépbe, de ez még egyáltalán nem garantálja egy mesterséges intelligencia létrehozását, mivel egyelőre fogalmunk sincs, hogyan indítsuk el ezt a hardvert a gondolkodó lénnyé válás útján. Ha netán sikerül is, az így feltöltött emberi aggyal gondolkodó gép továbbra is csak egy gép lesz, még ha szuperintelligensre sikerül is.

Egy ember akkor sem gép, ha szuperintelligens. Az alapvető különbség: egy géptől azt várjuk el, hogy azt csinálja, amire készítettük, és ha nem azt csinálja, akkor minden lelkiismeret-furdalás nélkül semmisítjük meg. Ha Polgár Judittal találkoznék, és sakkozni hívnám, egyáltalán nem lepődnék meg, ha azt válaszolná, hogy most nincs kedvem sakkozni, beszélgessünk inkább a költészetről. Ha az autóm azt válaszolná a slusszkulcs elforgatására, hogy semmi kedvem elvinni téged a köröszt­anyádhoz, beszélgessünk inkább, azonnal vinném a szerelőhöz, és ha az nem tudja megjavítani, akkor megsemmisíteném, vagy alkatrészenként értékesíteném, mert nekem így nem kell. Holott ezzel éppen azt bizonyítaná, hogy valóban intelligens, emberi értelemben.

Nem látom, hogy ezt a kontrollt a gépeink felett mitől veszíthetnénk el – még akkor is, ha valóban sikerül emberi értelemben intelligens gépeket létrehoznunk. Csak rajtunk múlik, hogy mindig legyen rajtuk egy kikapcs gomb, és mindig fogunk tudni gondoskodni arról, hogy ez ­ellen a gomb ellen ne tudjanak védekezni. Mi építjük őket akkor is, ha bizonyos feladatokban már ma is sokkal értelmesebbek nálunk.

Mai programok
Ezzel együtt a veszély mégis valós. A televízión is van kikapcs gomb, mégis sokan nem képesek azt megnyomni akkor sem, ha halálosan unják az összes műsort. Nem a mesterséges intelligencia fejlődésétől kell hát félnünk, hanem saját magunktól.

Számomra a mesterséges intelligencia bármiféle fejlődésénél sokkal félelmetesebb az, hogy időről időre olyan természetes intelligenciákat ültetünk a saját fejünkre, amelyek lopnak, csalnak, átvernek. Méghozzá ezt demokratikus választások útján tesszük, saját jószántunkból. Talán ezért érdemes mégiscsak foglalkoznunk azzal, hogy mi történhet, ha a mesterséges intelligenciákról kiderül, hogy valójában ártanak nekünk, rossz szándékúak, ellenünk dolgoznak.

Ha egy ilyen hátborzongató, de valódi, tényleges fenyegetést nem jelentő helyzetet komolyan végiggondolunk, abból talán jobban megérthetjük, hogy miképpen kerülhetjük el saját rossz választásainkat, mint bármiféle absztrakt politikai filozófiából. Valójában klasszikus politikai filozófiai fogalmakról, a fékekről és ellensúlyokról beszélek; csak így talán jobban érthető, miért kell a hatalmat, a legjobb indulatú, legintelligensebb hatalmat is keményen korlátozni, még akkor is, ha nem mesterséges, hanem természetes intelligenciák gyakorolják.

szerző
Mérő László
publikálva
2015/23. (06. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?
  • Egotrip

    Sándor Judit: Testbeszéd

    Az egészségügyi törvény szerint embriónak tekinthető minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig.

    Szerző
    Sándor Judit
    Posztolva
    2016. aug. 05., 11:10
    Kommentek
    0
    Sándor Judit: Testbeszéd
  • Egotrip

    Maga itt a tánctanár?

    Mérő László: Ha én iskolaigazgató lennék

    Mindenekelőtt szerződtetnék néhány nagy tanár­egyéniséget. Kerül, amibe kerül – és nem is kerülne annyira sokba.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. szept. 12., 18:22
    Kommentek
    7
    Mérő László: Ha én iskolaigazgató lennék
  • Egotrip

    Balázs Zoltán: A jobb lázadása

    Egy évvel ezelőtt még nem hittem volna, hogy a hozzánk képest jóval gazdagabb európai országok egyik fő politikai témája, a bevándorlás ilyen viharos gyorsasággal nálunk is központi probléma lesz.

    Szerző
    Balázs Zoltán
    Posztolva
    2015. aug. 13., 13:32
    Kommentek
    41
    Balázs Zoltán: A jobb lázadása
  • Egotrip

    Takács Ferenc: Kapirgáló

    Szerző
    Takács Ferenc
    Posztolva
    2015. aug. 13., 07:57
    Kommentek
    0
    Takács Ferenc: Kapirgáló
  • Egotrip

    Maga itt a tánctanár?

    Mérő László: Sokfajta játék

    Úgy negyven évvel ezelőtt a beszervezőtiszt azzal érvelt, hogy Róbert barátunk nyugati kém, ezért hazafias kötelesség jelenteni róla. Elhűlve kérdeztem, miből gondolják, hogy kém? A tiszt válasza: tudjuk, hogy sokkal többet költ, mint amennyit keres. Ezt csak a kémkedésért kapott pénzből finanszírozhatja.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. jul. 21., 16:45
    Kommentek
    2
    Mérő László: Sokfajta játék
  • Egotrip

    Várhegyi Éva: Ekotrip

    „A polgári kormány az adócsökkentés kormánya volt az elmúlt években, és azt szeretnénk, ha az maradna a jövőben is” – mondta Rogán Antal a 2016-os büdzsé beterjesztésekor.

    Szerző
    Várhegyi Éva
    Posztolva
    2015. jul. 18., 14:06
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Mérő László: Maga itt a tánctanár?

    Ne a mesterséges intelligenciától féljünk!

    Több mint 25 évvel ezelőtt első könyvem, az Észjárások első kiadásában írásba adtam életem egyik legnagyobb tévedését, miszerint a mesterséges intelligencia (MI), a számítógép sohasem fogja legyőzni az embert sakkban.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. jun. 21., 11:40
    Kommentek
    8
    Ne a mesterséges intelligenciától féljünk!
  • Egotrip

    Mérő László: Miért éppen Európa?

    Úgy tizenöt évvel ezelőtt, amikor Magyarország EU-tagsága még csak egy távoli álomnak tűnt, szerb barátaimmal iszogattunk. Néhány pohár sligovica után a szememre vetették, hogy miért kis kortyonként iszom, miért nem egyben hajtom fel a feleseket, ahogy azt kell. Erre ez jött ki a számon: „Tudjátok, nálunk, Európában mindenki úgy iszik, ahogy akar.”

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. ápr. 30., 08:27
    Kommentek
    7
    Mérő László: Miért éppen Európa?
  • Egotrip

    Bán Zoltán András: Noé vendéglője

    Tizenötödik számla – Putyin után Schwarzenegger

    Farsang utóján, ahogy az antialkoholista Kálnoky László írta, meglehetősen vonszolt léptekkel közeledem törzsasztalom felé a „Kicsit szomorkás a hangulatom máma” című slágert maga elé dúdoló romkocsma-övezetben, ám elhatározásom az elmúlt évben magamba döntött hordók ellenére továbbra is sziklaszilárd: ma végre belekezdek sorsdöntő előadás-sorozatomban a Magyar Mámor történetéről.

    Szerző
    Bán Zoltán András
    Posztolva
    2015. márc. 28., 15:02
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Várhegyi Éva: Ekotrip

    És a hajó megy

    Ha a KSH „első becslése” megerősítést nyer, akkor a GDP 3,5 százalékos tavalyi bővülésével Magyarország az uniós élmezőnybe kerülhet.

    Szerző
    Várhegyi Éva
    Posztolva
    2015. márc. 19., 12:02
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Balázs Zoltán: A jobb lázadása - Ki látott már szocialistát?

    Szerző
    Balázs Zoltán
    Posztolva
    2015. márc. 08., 10:27
    Kommentek
    11
    Balázs Zoltán:  A jobb lázadása - Ki látott már szocialistát?
  • Egotrip

    Mérő László: Maga itt a tánctanár?

    25/40

    A rendszerváltás idején sokszor sokan példálóztak azzal, hogy Mózes népe az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás után negyven évig bolyongott a sivatagban. Már akkor is látszott, hogy nem lesz olyan egyszerű, egyenes az út a diktatúrából a nyugati demokráciába. Érdemes talán a kis napi szenzációnkat, az Orbán–Simicska-konfliktus kiteljesedését ebből a szempontból is megvizsgálni.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. márc. 04., 10:03
    Kommentek
    9
    25/40
  • Egotrip

    Mérő László: Je suis Ahmed

    Magyarországon alapvető dolgokban kellene zöld ágra vergődnünk ahhoz, hogy érdemben hozzá tudjunk szólni a párizsi tüntetésekhez. Például abban, hogy tüntethetünk-e a saját, adott esetben rasszista bunkóink mellett, ha aljas módon legyilkolják őket. Mérő László különvéleménye a terrortámadásról.

    Szerző
    Mérő László
    Posztolva
    2015. jan. 22., 15:25
    Kommentek
    19
    Mérő László: Je suis Ahmed
  • Egotrip

    Váradi Balázs: Csak semmi politika!

    Testvéri tankok

    A magyar közpolitika mostanában nemcsak csüggesztő, de végtelenül provinciális is. Amikor azt próbáljuk bemutatni és megérteni, mi zajlik körülöttünk, alaptörvényestül, stadionostul, hajléktalanüldözésestül, áfacsalásostul, hajlamosak vagyunk kézlegyintéssel elintézni azokat a körülményeket, amelyek éle­tünk színterén, ezen a kilencvenháromezer négyzetkilométeren kívül esnek.

    Szerző
    Váradi Balázs
    Posztolva
    2015. jan. 19., 10:12
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    László Géza: Visszajátszás

    Rögtönzések kora

    Lehet a rögtönzésben valami nagyszerű érzés: nekünk ösztönösen is sikerül, ami másoknak csak erőlködés árán, vagy még úgy sem. Nem kellenek ide hatástanulmányok és egyéb apparátusi hókuszpókusz! 2010 óta sok meglepő döntés született, gyakran előkészítetlennek is tűntek, de volt bennük logika. Még ha nem is szerettük e logikát, de volt.

    Szerző
    László Géza
    Posztolva
    2015. jan. 19., 10:12
    Kommentek
    0
  • Egotrip

    Bán Zoltán András: Noé vendéglője

    Tizenharmadik számla – A cári Magyar Borbizottság titokzatos története (a vég)

    Amint az utóbbi hetekben örömtelien sokasodó számú egyik tüntetés végeztével befordulok a kocsmámat rejtő romsikátorba, azon kapom magam, hogy akaratlanul is a „Sej, a mi lobogónkat” kezdetű dalt dúdolom magam elé, különös tekintettel a „fényes szellők fújják” sorra.

    Szerző
    Bán Zoltán András
    Posztolva
    2015. jan. 19., 10:12
    Kommentek
    0