Holnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját: van miért szorítani

szerző
A szerk.
publikálva
2017. máj. 06., 19:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az első kör utáni szerkesztőségi analízis.

Az, hogy Monsieur Emmanuel Macron és Madame Marine Le Pen jutott a második fordulóba, nem a legjobb, de messze nem is a legrosszabb kimenetele a francia elnökválasztás első körének, különösen úgy, hogy M. Macron végül három százalékot vert rá Mme. Le Penre. (8,7 millió szavazatot kapott Le Pen 7,7 milliójával szemben.)

A jelöltek vitája

A jelöltek vitája

Fotó: MTI/EPA/AFP/Pool/Eric Feferberg

Saját, önös, magyar és európai, magyar–európai szemszögünkből tekintve a legrosszabb kétségkívül a nagyon baloldali Jean-Luc Mélenchon úr és Le Pen asszony második fordulós párbaja lett volna, ők ugyanis mindketten klopfolták volna kifelé az euróból, majd az Európai Unióból Franciaországot, és még csak azt sem mondhatjuk, hogy teljesen más okokból. Az EU-t mindketten a globális nagytőke cselvetésének tartják, ebből Le Pennek a jó francia emberek elnyomása fáj jobban, a szocialistáktól 2008 táján leszakadt Mélenchonnak meg a jó munkásemberek kifosztása. És bár a végeredmény szempontjából majdnem mindegy lett volna, hogy Le Pen vagy Mélenchon omlasztja össze az uniót, a szélsőjobb és a nagyon bal közti különbséget hiba lenne összemosni: annyi tisztesség Mélenchonban (is) volt, hogy Le Pen nacionalista, incirit-pincirit, hát, rasszistácska, idegengyűlölőcske kampánya ellenében fogalmazza meg magát. Márpedig ennek a második fordulóban még komoly jelentősége lehet. Bár Mélenchon a jó ízlés diktálta tempónál egy hajszállal később szólította fel választóit Macron második körös támogatására (az első mondása az volt, hogy előbb megkérdezi a bázisát: miről, baszod, miről?), a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint szavazóinak mindössze 9 százalékára számíthat Le Pen, míg möszjő Macront 62 százalékuk fogja beikszelni május 7-én. (Más mérések ezt 12, illetve 50 százalékra teszik.)

false

 

Fotó: MTI/AP/Christophe Ena

Mely második forduló nagy esélyese értelemszerűen Macron: s ugyancsak a fenti, önös, magyar–európai szempontunk szerint ennek felhőtlenül örülnünk kell. Hiszen az ifjú közgazda, befektetési bankár és exminiszter (39 éves, és Hollande elnök kormányában vezette a gazdasági tárcát) a kampányban nem csak ímmel-ámmal európázott; nem óvatoskodott, nem játszott rá természetes bázisának (a Parti Socialiste egykori szavazói) vonatkozó gyanakvásaira, hanem full contact kiállt az euró és az unió erősítése, s úgy általában az európai projekt mellett. Választóit leginkább a jobb módú városlakók között találta meg, míg Mélenchon a szegényebb városi rétegeket vitte; a falu pedig (s a bevándorlás negatívumaitól súlyosan érintett nagyváros, Marseille) Le Pent szerette volna.

false

 

Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

Macron és rokonszenves gazdasági reform ígéretei (melyek némiképp az évezredforduló divatos szocdem irányzatát, a Blair- és Schröder-féle harmadik utat idézik, az akkorinál jóval erősebb szociális érzékenységgel) most minden politikai erő s minden első körös jelölt feltétlen támogatását bírják, s nehéz elképzelni, hogy a második fordulót el tudná veszteni. (Az első kör után készült becslések szerint ehhez az kéne, hogy a részvétel a múlt vasárnapi 78 százalékról 50 százalék körülire essen, s hogy Le Pen szimpatizánsai mind elmenjenek szavazni.) Mindezzel pedig újabb megerősítést nyer, hogy a szoftfasiszta forradalom elmarad Európában: először Ausztriában, aztán Hollandiában estek pofára a lázadás évének prófétái, s aligha kétséges, hogy a szeptemberi németországi választások is a mérsékelt, Európa-párti, józan közép győzelmét hozzák majd. (Az AfD például épp a minap esett szét megint: annak pedig, ami megmaradt belőle, akkora és olyan jól látható az interfésze a nácizmussal, hogy még a párt parlamenti képviselete is kétségessé vált.) De az azért nagyon nem mindegy, hogy a május 7-i döntőt milyen arányban nyeri Macron. 2002-ben Jean-Marie Le Pent, a Front National akkori vezetőjét a második körben a jobboldali Jacques Chirac valósággal agyonverte: a náci-papa a második körben nagyjából ugyanannyi szavazatot kapott, mint az elsőben, míg Chiracra az első forduló 5,7 milliója után a másodikban 25,5 millióan szavaztak, ha a többség az orrát befogva is. És persze, Marine Le Pen kevésbé kellemetlen jelenség, mint a kedves papa volt (bár az utolsó hetekben ő is belehúzott: például amikor a II. világháborús francia kollaboráció kártéteményeit és szörnyűségeit akarta ignorálni), és az sem közömbös, hogy a francia szélsőjobboldali választói korpuszt egy picinyt legalább behúzta a közép felé. De ha Le Pen a második körben sem kap jelentősen több szavazatot ennél a 8 milliónál, úgy lőttek a békés, organikus építkezés és az ebből kinövő 2022-es győzelem álmának is. Van miért szorítanunk május 7-én is.

szerző
A szerk.
publikálva
2017. máj. 06., 19:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?
  • A szerk.

    Holnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját: van miért szorítani

    Az első kör utáni szerkesztőségi analízis.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2017. máj. 06., 19:30
    Kommentek
    9
    Holnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját: van miért szorítani
  • A szerk.

    A szerk.

    A rabbi kedden válaszolt

    Látványos pofozkodással végződött vagy nem végződött Vona Gábor esete a hanukával és Köves Slomó rabbival.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2017. febr. 02., 11:01
    Kommentek
    3
    A rabbi kedden válaszolt
  • A szerk.

    A szerk.

    Orbán ujjlenyomata

    Még az elmúlt évek erős mezőnyében is figyelemre méltó a szaúdi szomszéd körüli kormányzati hazudozás intenzitása és kétségbeesettsége. Ez a Pharaon talán nem is azonos önmagával, de ha mégis, akkor nem jelent kockázatot. Ha mégis jelent, akkor letartóztatjuk. Vagyis bocsánat, nem tudjuk letartóztatni, mert nincsen neki ujjlenyomata. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem tudjuk, hány Pharaon van, de az egyik tiszteletre méltó professzor, a másiknak pedig nincs ujjlenyomata. Vagy van. Ez a hivatalos álláspontunk. Legalábbis ma délelőtt.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. dec. 21., 14:30
    Kommentek
    1
    Orbán ujjlenyomata
  • A szerk.

    A szerk.

    A megfelelő ember

    Farkas Flórián az ideális roma politikus az Orbán-rezsim, avagy az Orbán Viktor által felépített hatalmi masinéria számára, és ebben az a szép és emberi, hogy ezt a kijelentést minden további nélkül megtehetjük a „roma” jelző használata nélkül is.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. dec. 17., 10:54
    Kommentek
    0
    A megfelelő ember
  • A szerk.

    A szerk.: Az abnormalitás konszolidációja

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. dec. 02., 15:38
    Kommentek
    3
    A szerk.: Az abnormalitás konszolidációja
  • A szerk.

    A szerk.

    Adják vissza Annus aranyát!

    Az alábbi írást az olimpia kezdetekor püfölte a gépbe a szerk., de érvénye az olimpia zárásakor is változatlan. Íme.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. aug. 20., 12:08
    Kommentek
    0
    Adják vissza Annus aranyát!
  • A szerk.

    A szerk.

    Hízik a Kövér-gárda

    Magyarország legfőbb vezetői paranoiásak, s a lelkiismeretük sem tiszta. Ezért kell még 100 meg 100 őr a védelmükre.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. jun. 25., 13:25
    Kommentek
    4
    Hízik a Kövér-gárda
  • A szerk.

    A szerk.

    Április 4-ről szóljon az ének!

    „Jó napot, elvtársak! Erőt, egészséget, vezérezredes elvtárs! Üdvözlöm önöket hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján! Hajrá! Hajrá!”

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. máj. 13., 17:04
    Kommentek
    4
    Április 4-ről szóljon az ének!
  • A szerk.

    A szerk.

    Politikai kérdés – A tanárok mozgalma az orbánizmus lényegét vette célba

    Akár eléri, akár nem éri el célját, a pedagógusok mozgalma félelmetes élmény Orbánék számára. Jöhetnek újabb kerítések vagy rezsicsökkentések, a választók erre 2018-ban is emlékezni fognak.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. márc. 18., 11:02
    Kommentek
    0
    Politikai kérdés – A tanárok mozgalma az orbánizmus lényegét vette célba
  • A szerk.

    A szerk.

    Csendes forradalom

    Emlékszik még valaki a Tárcaközi Földrajzinév-bizottságra? Ez a minisztériumokat segítő szaktestület az éppen csak formálódó nemzeti együttműködésbe rondított bele illetlen módon 2011 márciusában. Azt merték ugyanis mondani, méghozzá 20:1 arányban, hogy ha már muszáj átnevezni, akkor inkább Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy legyen a neve a sokat látott létesítménynek, ne a kormány által javasolt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Nem kellett volna.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. febr. 07., 12:50
    Kommentek
    34
    Csendes forradalom
  • A szerk.

    A szerk.

    2016

    Miközben a rendszer patológiai vonásai csak súlyosbodtak, soha 2010 óta Orbán még nem állt ilyen jól. A szerk. beletekint az előttünk álló évbe.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2016. jan. 19., 12:46
    Kommentek
    25
    2016
  • A szerk.

    A szerk.

    Sorosozás

    Hétfőn parlamenti felszólalásában Magyarország új propagandaminisztere, Rogán Antal újra feltalálta a kétpólusú világrendet.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2015. nov. 21., 07:51
    Kommentek
    18
    Sorosozás
  • A szerk.

    A szerk.

    Göncz Árpád (1922–2015)

    November 6-án temetik a harmadik Magyar Köztársaság első elnökét, Göncz Árpádot. Halála napján, október 6-án írta róla az alábbiakat a szerk. A szöveget eddig sehol nem publikált fotókkal illusztráltuk.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2015. nov. 05., 06:48
    Kommentek
    8
    Göncz Árpád  (1922–2015)
  • A szerk.

    A szerk.

    Valami ketyeg

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2015. okt. 28., 18:07
    Kommentek
    3
    Valami ketyeg
  • A szerk.

    A szerk.

    Vigyék innen a kvótájukat!

    Bár nyilván sokáig lehetne és biztos kellene is szidalmazni az Európai Uniót az elmúlt három hónapban kibontakozó menekültválság nem kezelése, sőt, elkezelése miatt, és bármennyire vékony is az, ami most, a lapzártánk idején tartott belügyminiszteri, majd a szerdai miniszterelnöki csúcson körvonalazódni látszik, valami mégis van. Kezd lenni. A menekültstátuszt kapott személyek uniós tagországok közötti elosztását (a „kvótarendszert”), mely most 120 ezer már regisztrált menekültet érintene, például lapzártánkkor fogadta el a belügyminiszterek tanácsa.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2015. okt. 11., 10:30
    Kommentek
    4
    Vigyék innen a kvótájukat!
  • A szerk.

    A szerk.

    A hallgatag ember - Miért nem szólal meg Áder János?

    Hogy mi az új rendben Magyarország köztársasági elnökének szerepe? A kussolás.

    Szerző
    A szerk.
    Posztolva
    2015. okt. 08., 15:55
    Kommentek
    5
    A hallgatag ember - Miért nem szólal meg Áder János?